A héten megújult az SI, avagy a Nemzetközi Mértékegységrendszer. Az alapegységeket mostantól természeti/technikai állandókhoz kötik.

A szakértők már tavaly novemberben elfogadták a kilogramm új definícióját. A Párizs melletti Versailles-ban az Általános Súly- és Mértékügyi Konferencián (CGPM) határoztak a súly mértékegységéről. Az SI alapegységeinek újradefiniálása után az új szabályzat május 20-tól érvényes. Ez a szakemberek szerint azt biztosítja, hogy a mértékegységrendszer hosszú távon stabil és konzisztens legyen. A konferencián egyébként egyhangúlag szavazták meg az SI-rendszer teljes revízióját.

Ezzel hét alapmértékegységet vizsgáltak újra,melyekből meghatározható a többi is. A változások így a métert, a kilogrammot, a kelvint, a másodpercet, az ampert, a kandelat és a mólt érintik.

A fő probléma a rendszerrel a szakértőkszerint az volt, hogy a kilogramm etalonja még mindig az a platina-iridium ötvözet prototípus volt, ami 1875-ben született az 1 kilogramm meghatáozására és azóta a Nemzetközi Súly- és Mértékügyi Hivatalban elzárva őrizik Sevresben. A prototípus hosszú távú stabilitását még kellő odafigyelés mellett sem lehet 100%-osan biztosítani. A nemzetközi etalonból csak egy van a világon, így például idehaza is csak egy leszármaztatott példányát őrzik.

© Wikipédia / Greg L (CC BY-SA 3.0)

“Ezt a példányt 10 évenként elküldik Sevres-be, hogy a prototípussal összehasonlítsák. Ott kiderült, hogy a mi kilogrammunknak is néhány mikrogrammal nőtt a tömege, csakúgy mint általában a többi országé. Így megkérdőjeleződik a nemzetközi prototípus hosszú távú stabilitása, továbbá nehézséget okoz, hogy erről az egy példányról kell az összes leszármaztatást elvégezni” – mondta még novemberben Nagyné Szilágyi Zsófia, a fővárosi kormányhivatal Metrológiai és Műszaki Felügyeleti Főosztályának vezetője.

A megoldás a problémra egyébként jó ideje foglalkoztatja a tudósokat. Már Max Planck is törte a fejét a dolgon 1900-ban, amikor is leírta, hogy az alapmértékegységeket természeti állandókhoz kellene kötni. 119 év múlva most korunk szakemberei is belátták, hogy ennek megfelelően a kilogrammot a kvantumfizikában ismert Planck-állandó segítségével újra kell definiálni.

Ennek módszere egy speciális mérlegen, a Kibble-mérlegen alapszik. A kiló megpiszkálása viszont hatással van más mértékegységekre is, így a kelvin, az amper és a mól definíciója is változott.

Most jön a cikknyugtató része: Nem fognak átverni senkit a sarki kisboltban, ugyanis a mértékegységek nem változnak meg, csupán a definíciójuk – bármit is jelentsen ez, de ezzel nyugtatnak a tudósok. A változás inkább a méréstudomány művelőit valamint a kutatókat érinti (olyanokat, akik kvantumtechnológiával vagy nanotechnológiával foglalkoznak), így gyakorlatban a hétköznapi emberek életét a döntés nem változtatja.